Kertészkedés ... kutyával

Sziporkázó napsütés, kertben burjánzó gazok és elszáradt virágbokrok, így adta magát a kertészkedés. Kutyával. No kérem, miután tisztáztuk, hogy nem azért hajlongok és guggolok le, mert össze akarom dugni vele az orromat, nem is azért hogy az ölembe tudjon telepedni a 30 kilójával, sőt köszönöm, de a gazolásnál sincs szükségem a segítségére, nem, nem az a megoldás, hogy tövig lerágja az éppen megmarkolt gazt, és igen direkt raktam a zacsiba, nem kell visszahozni nekem. Sőt nem kell a lábával se segíteni a gazolásban, higgye el nincs semmi kincs a tövében elásva. Mindazonáltal az elszáradt virágbokraimnál is tisztáztuk, hogy legalább azt várja meg amíg a nyesőollóval elvágom, addig hiába húzza nem viheti el, és igen ne ott akarja „megfogni” ahol én éppen vágni akarom, mert a bajusza fogja bánni. Kompromisszumot kötöttünk, a szabály betartásáért cserében övé lehet a levágott ág. (anyám mint a gyerekeim, akik jobban eljátszanak a játék dobozával, mint magával a játékkal). Egy orrfújást követően még a  kesztyűmet is megszerezte magának, hátha abban rejlik a profizmus.

No így kertészkedtünk kettecskén, mígnem Tofka 3 perce nem jelentkezett újabb ötlettel. Látom, mereven áll, fejét földre szegezve, jelzi talált valamit. Egy termetes gilisztát! Tyuhéj, nem hiába fáradoztam esős napokon: csigákat kertbe begyűjteni, majd séta alkalmával szabadban elengedni, cserébe, hogy a természet egyensúlya megmaradjon, gilisztákat utca járdájáról begyűjteni, majd otthon a kertbe kiengedni. Csak némi logisztika az egész, de íme itt a gyümölcse, az az gilisztája! Elmagyaráztam Toffeenak, hogy szuper, hogy megtalálta, de ezt most speciel nem fogom felvenni, mert tökéletesen jó helyen van. (naná, hogy felvettem, és gyorsan a geotextil alá menekítettem őkegyelmét)
Jó kis nap volt ez a mai is. 

Igen Krisssz engem is megfertőzött aztán el is keserített a Roben-Marie Designs-al. Így gyorsan bevásároltam, és naná fel is használtam: artnouveau kit, stenciled_alphabet