Felhasználtam:
template12 by Beszteri,
saját hátterek
A körbe futó szöveg: Világ a Te szemeddel = csoda
Rácsodálkozni újból a világra = csoda
Megtanulni tanítani és tanulni általad = csoda
Móci, Te vagy maga a CSODA!
A fotóról bővebben: Apa és fia (ez utóbbi, a kettőből az első szülött verziója) a Velencei tó partján. A család nyaralóját látogatjuk rendszeresen, így 2002-ben sem volt ez másképp. Az utolsó nyarunk volt, amit hármasban töltöttünk (bár már pocaklakóként ott volt kisebbik fiunk is Szamó). Ez a fotó Móci első Velence tavi fürdőzése után készült (a jég hideg vízben vagány apuka pancsiztatta fiát, kihasználva óvó tekintetem hiányát. Na arról, pontosan ezért , szerencsére nem készült fénykép, bár akkor állította: élvezte a gyerek. Na ná, hisz senki sem cáfolhatta, hisz Móci akkor még nem beszélt.) Számomra ez a fotó, pillanat, rendkívül kedves: sokáig rácsodálkoztam magamon, a páromon, hogy MI szülők vagyunk. Furin hangzik, de rendkívüli érzés számomra, kívülről látni Csabit, hogy nem csak velem tud gyengéd, óvó és féltő lenni (na jó a hideg vizes pancsi cseppet sem féltő). Boldogsággal tölt el, még mai napig is, ha rájuk nézek. Akár együtt vannak, akár csak úgy külön-külön! Három pasival élek együtt, akik ráadásul szeretnek engem! Szerencsés ember vagyok!
1 megjegyzés:
Húúúúúúúúúú, Rita, ez nagyon, ott legbelül megérintett! Tökéletesen azonosulni tudok azzal az érzéssel, amit leírtál. Nálam is adott a három fiú! A mai napig is képes vagyok bármelyik pillanatban felidézni azt az érzést, amikor Ők hárman mentek előttem (látod, lehet, hogy emiatt, a mai napig is megfognak azok a fotók, ahol háttal látok valakit menni - ez itt most olyan furán hangzik, de biztos, hogy megérted), vagy játszottak, vagy az összetartozás érzését, amit akkor is érzünk, ha nem együtt látjuk Őket!!!
... és igen, ők azok, akik külön-külön és közösen is szeretnek minket!
Köszönöm Neked, hogy ezt a csodálatos élményt felidézhetted, csak ne szállt volna szemembe a füst!!!
Sok-sok hasonló élményt kívánok Neked:-))
Megjegyzés küldése