2011. április 28., csütörtök

Kéz a kézben

Minden pillanatát élvezem annak a ténynek, hogy Gyerekeim még nem hogy hajlandóak, de Ők is igénylik, hogy fogják a kezemet. Az utcán. Nyilvánosan! No persze tisztában vagyok ám vele, hogy ez nem lesz mindig így. Talán azért is értékelem jobban ezt a gesztust! (bár mi anyuval mai napig átkarolva sétálunk, de tuuudom az más, én Fiúkat kaptam :)) Mindenesetre már jó előre megbeszéltük a Srácokkal, hogy ha eljön az idő, miszerint kellemetlen felvállalni mások előtt anya birtoklási mozdulatát, akkor előre szóljanak, négyszemközt, és én érteni fogom, nem sértődöm meg, tudomásul veszem. Fájó szívvel ugyan, de többet nem „nyomulok”. Na persze csak nyilvánosan. :)

Felhasznál elemek, papír: Anna Aspnes

A "vers" az oldalon saját:
Minden pillanatát élvezem, míg foghatom a kezed.
Bocsáss meg, hogy féltelek,
Tudom eljő az idő, s már nem az én szavam lesed.
De mindig is itt vagyok én neked,
kérdezz bátran, s felelek.

14 megjegyzés:

Blissz írta...

Nagyon szép az oldalad! Nagyon tetszik a technika amit alkalmaztál, olyan hatása van, mintha festmény lenne. A versed is szuper! Nagyon tehetséges vagy!

Kriszta (hozak) írta...

Ó, nagyon megható oldalt készítettél.

Juma írta...

Ritám, ez annyira, de annyira megérintett! A világ egyik legszebb oldala! ... és még, hogy Te gondolkozol időnként, hogy jól csinálod-e a dolgokat??? (kiteszem képernyővédőnek:-)))) KÖSZÖNÖM (annyira azonosak az érzéseink a fiain iránt, annyira egyformán gondolkozunk, húúúúúúúúú ez is jó, hogy megerősítesz:-))))) Ezt is köszönöm.

Kisnyul írta...

Nagyon tetszik, a VERS is és az oldalad is!

szrjudit írta...

Csoda szép az oldalad, telitalálat, a gondolataid, az érzéseid pedig nagyon közel állnak hozzám, nagyon klassz családotok van!!!

Toni írta...

Tudod, hogy nekem, amit Te csinálsz, az a nagybetűs SCRAPBOOK! Mennyire szeretem! Mint a delej, mint egy mágnes!

Gólya írta...

Jaj, bekönnyeztem....az én fiamnak még van pár éve, most még ezerrel nyújtja a kis kezét. Nem is akarom, hogy eljöjjön az az idő, amikor ez elmúlik...szépséges oldal. Látom mostanában jóban vagy a kézzel rajzolt kacskaringó-firkákkal, teljesen odavagyok értük!

Krisz írta...

Annyira szépséges oldal! A háttrérbe mosott fák nagyon tetszenek! Szerencsére nálunk még nem ciki, hiszen még "kis maszatok"! Bár a nagyfiam (5.5) már kevesebbet igényli, de a kézfogás helyett este odabújik hozzám... :)

Florci írta...

kalapom. tessék. és köszi nagyon!!!

pufiindian írta...

Szép emlékeket idéztél fel bennem, köszönöm. Az oldalad egyszerűen profi !

icka írta...

annyira klassz témát hoztál ezzel az oldallal és még vers is van tőled!!! elképesztő vagy!
csodaszép az egész!

Eszter(beszteri) írta...

szép a vers, szép a fotó, szép az oldal!!!!!! és még annál is több! :)

Ciripbogár írta...

Gyönyörű és megható kép, a technikai megoldása is csodálatos, igazi művet alkottál!
Valami nagyon szép családi élet lehet nálatok, igazolja ezt, hogy a fiúk még mindig szívesen fogják a kezed!

Az én férjem is fogta a mamája kezét egészen addig, míg egy osztálytárs meg nem látta, és jött a cikizéslavina.

erzsocica írta...

IMÁDOM!!!!!! Annyira csodás a fotó! És ahogy elmosódik a háttérben, de a ti alakotok mégis olyan éles. Zseniális oldal, kedvencem lett egyből, mikor megláttam. És a vers...hú...nagyon megfogott!!!!!

Megjegyzés küldése