2011. január 9., vasárnap

Elindulás

Lehet, hogy túl misztifikálok, bonyolítok dolgokat, vagy apróságból csinálok elefántot. De, maga a tény, hogy családostul el kell indulni valahova: egy merő téboly. Már kvázi az sem egyszerű, hogy napi szinten az iskolába eljussanak csemetéim. Arról nem is beszélve, ha vendégségbe vagy kirándulni megyünk, ne adj Isten utazunk valahova. Mindig, mindhárman, felhúzott szemöldökkel néznek rám, mikor ódzkodok kimozdulni itthonról. Persze a helyzet egyre jobb, hisz már egyedül öltözködnek (már ha hajlandóak felvenni amit én kikészítettem a nagyságos uraknak), és egyedül szálnak be a kocsiba, persze ha lemeccsezték ki hol ül (na jó, a párom ebben a harcban nem vesz részt). Azért tudom ám, hogy nem reménytelen a dolog, hisz a mai napig, mikor indulás előtt becsatolom a biztonsági övet és megkérdezem – Be vagytok kötve? – eszembe jut az időszak mikor a: 2-3 éves Mátét beemelem tonnáival együtt a kocsiba, közben leoperálom alóla a kismotort, aztán átmegyek a másik oldalra, Szamót ki a babakocsiból, babyhordóba be, bekötöm őt is, babakocsit összecsukni, beemelni a csomagtartóba, kismotort nem az út szélén felejteni, azt is bepasszírozni még valahogy hátulra és megpróbálni a csomagtartót úgy becsukni, hogy ne nyíljon ki út közben. Mennyivel egyszerűbb most. Ilyenkor mosolygok magamba.

Felhasznááltam:
ArtsyBlendz Snow Paperie, ArtPlay Palette No 8, AASPN_ArtsyBlendzSquash by Anna Aspnes

Nem kicsit vagyok szétszórt, már az előző bejegyzésemből is kimaradt: Timo több készletét nyugdíjazza, mégpedig igen kedvező áron. Mindössze 10 $ együtt:

Megvásárolható a Scrapinsider oldalán.

Ó és az új blogrucim! No az átmeneti. Történt ugyanis, hogy kiválasztva a nekem tetsző blog template-et, bevonultam a próbafülkében, és úgy átvariáltam, (egy kis HTML kód szerkesztés itt, egy kicsi ott), hogy attól tartva nem mehetek ki emberek közé, kénytelen voltam egy kompromisszum ruházatot felvenni. :)

10 megjegyzés:

Eszter(beszteri) írta...

szenzációs az oldalad!!!! és nekem az átmeneti blgoruci is nagyon bejön... ;)

Lululu írta...

Nagyon szuper oldal. Nálunk egy gyerekkel is hasonló rémálom az elindulás. :) De jó, hogy nem vagyok egyedül...

Margó írta...

Vizuális típus vagyok, így mindkét verziót magam előtt láttam egy filmként! Jót szórakoztam:-)
Lehet, hogy mégiscsak jó, hogy a gyerekeim kiskorában még nem volt autónk?? Most kihagy a memóriám, és akkor hogyan is volt:-))))
Nekem is tetszik a rucid (is)!

szrjudit írta...

Annyira nevettem, ahogy olvastalak :D :D Az oldalad fantasztikus és a blogrucid is jól áll, nekem is tetszik!

Gólya írta...

Szupi oldal! Annyira birom, amikor a hétköznapiságok kerülnek oldalra!!!

kreatívhit írta...

Remek hetet nektek. Egyedi és ötletes a kör szövegezés.

Toni írta...

Az elindulásokról én is tudnék mit mesélni. Annál csak egy van rosszabb hazajönni. Az oldalad pazar, a blogruciddal sem nem nincsen semmi fogalmam sem, hogy mi a problémád! Szerintem tök jól áll!

evadraga írta...

Imádom, ahogy írsz és pörögsz, és mindig becsempészed a kutyust is az oldaladba! :D
Csak hogy tudd, milyen jó már Neked, én ugyanezt tortúráztam végig a gyerekekkel a buszon/vonaton! :DD
Jah, mikor már autónk lett, onnantól az általad leírtad szerint folyt a procedura. De ekkor már bőven ovisok voltak.
Szuper az oldalad Rita, olyan jól összeszedett, látványos! :) Az az óramutató ... :D Nagy ötlet volt! A fiúk olyan helyesek!!! :D

treza írta...

2 Gyerek meg én reggel buszozunk (faluból a városba, kb. a keréknyomon állva), tudnék mesélni :)
Az oldalad teli ötlettel-fricskával; imádom!

erzsocica írta...

Ismerős ez a kismotor dolog, nálunk még mindig ott áll a garázsban és még 8 évesen is nagyon ragaszkodik hozzá.
Imádom az oldaladon, ahogy a fotókat elhelyezted, nagyon ötletes!

Megjegyzés küldése